Ködös a szabályrendszer? Lássunk tisztán!

DRS

Aki követi a Forma-1-et az tudja jól miről is van szó. Aki nem annak álljanak itt a következő sorok: A DRS-t az autók végsebességének növelésére, konkrétabban az előzések elősegítésére találták ki. A lényeg az, hogy amikor két autó halad egymás mögött és a célvonalat egymáshoz képest egy másodpercen belül szelik át, a hátul haladó autó használhatja a DRS-t. Ezt egy felvillanó LED jelzi. A gomb megnyomásakor a hátsó szárny eredeti helyzetéhez képest 18 fokkal laposabb helyzetbe kerül, a szárny lapja szinte vízszintes lesz az aszfalttal. Ezzel érik el, hogy az autó légellenállása kisebb legyen, ergo nagyobb végsebesség elérésére képes, mint az előtte haladó.

Egy körön belül háromszor volt használható a DRS tavaly. A pilóta kedve szerint választhatta meg, hogy a pálya melyik szakaszán legyen az a három  pont. Ez idén is így maradt, viszont már csak akkor használhatják, ha egy másodpercen belül vannak az elölhaladóhoz képest. Ennek az a lényege, hogy valóban előzéshez használja a pilóta, ne pedig a körideje javítására. A szárny automatikusan visszaáll eredeti helyzetébe, ha a pilóta a fékre lép, vagy az oldalirányú G-erők egy meghatározott értéket meghaladnak. A szabadedzések alatt a DRS szabadon használható, az időmérőn egyáltalán nem, a futamon pedig a negyedik körtől engedélyezett. Szintén nem használható sárga zászlóval sújtott szektorban, safety car mögött és nedves körülmények között. 

Parc-Fermé

Az időmérőn teljesített első mért kör után az autóra a parc-fermé szabályai vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a futam kezdetéig nem lehet változtatást eszközölni a kocsin. Verseny után mindegyik autóra, amely a végértékelésben szerepel, szintén a parc-fermé szabályai vonatkoznak. Az első és második futam között a szerelőknek be kell tartani egy előre meghatározott pihenőidőt, amíg a kocsi letakarva várakozik. 

Teljesítmény-súly

A 2014-es szezon óta használt rendszer lényege, hogy Hockenheimben minden autó 1120 kilogrammos össztömeggel áll rajthoz. Ebbe beletartozik a pilóta teljes versenyfelszerelésével együtt. És itt jön az egyik idei változtatás. Az eddigi rendszer szerint két egymást követő versenyhétvégén változtattak a ballasztok mennyiségén, az idei évtől viszont rögtön az időmérő után változtatnak az autók össztömegén, elősegítve ezzel, hogy az időmérőt követő versenyen egyenlő esélyekkel szálljanak harcba a győzelemért. Ne az autó, hanem a pilóta legyen a döntő tényező. Innentől nem az autók versenyen elért helyezése fog számítani, hanem az aktuális, időmérőn elért teljesítménye.(Ez a szabályozás persze megosztotta a közvéleményt, hiszen a technikai sportok egyik alapköve, hogy építs egy jó autót. Kritizálták is a rendszert eleget, hiszen nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek ellenére megmaradt a szabály). Ezek a ballasztsúlyok wolframból készülnek és egyenként 2,5 kilogrammosak. Az autó padlólemezén vannak elhelyezve, körülbelül a pilóta lábfejeinek magasságában. Az eredményektől függően egy pilóta maximum 20 kilogramm súlyt kaphat és maximum 15 kilogrammot vehetnek el tőle. 

Kötelező boxkiállás

A szombati futamon nincs kötelező boxkiállás. Vasárnap viszont mindenkinek kötelező egy kiállást elvégeznie, ahol az összes kereket lecserélik. Ennek a kiállásnak a futam második harmadában kell megtörténnie. Safety caros fázis alatt tilos letudni a kötelező kiállást. Ha a safety car pont a verseny kétharmadánál tartózkodik a pályán, a  safety car kiállása után három körük van a pilótáknak, hogy letudják a kerékcserét. 

Pontok

Mindkét futamon azonos a pontrendszer, az első tíz pilóta kap pontot, sorrendben: 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1. Pole pozícióért és leggyorsabb körért nem jár pluszpont, ugyanígy pontlevonás sincs.

Időmérő

2015-ben vezették be a mostani rendszert, ami abból áll, hogy a szombati és a vasárnapi futam előtt is rendeznek időmérőt. Mindkét időmérőedzés 20 percig tart. A pilóták egyénileg döntik el, hogy mikor hajtanak ki a pályára, hány kört tesznek meg, illetve hány szett gumit használnak fel. 

Gumik

Minden pilóta előre meghatározott számú szettet kap a Hankook Ventus slickekből. Ezzel kell gazdálkodnia a szabadedzéseken, időmérőkőn és a futamokon. 2015 óta nincs opciós (lágy keverékű) gumiabroncs, mindenki ugyanazt a keveréket használja. Mindkét időmérőre és futamra 4-4 szett gumit kapnak a pilóták. 

Verseny

Hétvégenként két versenyt rendeznek meg. A szombati futam 40 perc +1 kör, ezalatt nincs kötelező kerékcsere, a vasárnapi futam pedig 60 perc + 1kör kötelező kiállással.  

Safety Car

A Forma-1-gyel szinte teljesen megegyező rendszerről beszélünk. A különbség az, hogy amíg a SC kint van a  pályán, nem lehet kereket cserélni. 

Slow Zone

Az úgynevezett lassú zóna a Forma-1-es virtuális safety carhoz hasonlít. A pálya több szakaszra van osztva, amelyek lassú kanyarokkal kezdődnek vagy végződnek. Ha valamelyik pilóta elhagyja a pályát (például kicsúszik a bukótérbe) az érkező pilótákat sárga zászlóval, figyelmeztető táblával, figyelmeztető fényekkel értesítik és egy, a műszerfalon elhelyezett visszaszámláló óra emlékezteti őket, hogy a sárga színű "lassú zóna" vonal átlépésével előzési tilalom és maximum 80 km/h-ás sebesség lép életbe. Ezt a pit limiter gombbal tudják beállítani, mivel a boxutcában is 80 km/h a megengedett sebesség (kivéve a Norisringen, ahol 60 km/h). Zöld zászló és fényjelzés után újra versenytempón haladhatnak tovább. 

Rajt

Állórajtból indulnak a pilóták, A rajtrácson ugyanúgy állnak fel a pilóták, mint a Forma-1-ben. A rajtot több kamera is figyeli, aki korábban rajtol áthajtásos büntetést kap.

Rajtszám

A pilóták magunknak választanak rajtszámot a szezon előtt, ezt a DTM-es karrierjük végéig megtartják.

Feketedoboz

Mindegyik autó fel van szerelve egy feketedobozzal, amit a balesetek elemzésére használnak. Ezeket a feketedobozokat a balesetben résztvevő felek kötelesek a versenyigazgatóságnak elemzésre átadni.

Értékelés

Év végén három díjat osztanak ki. Az első az egyéni bajnoki cím, ezt az a pilóta kapja aki a legtöbb pontot éri el. A második a csapat bajnoki cím, ezt az a csapat kapja, melynek pilótái összesítve a legtöbb pontot kapják. A harmadik cím pedig a konstruktőri bajnoki cím. Ezt az a márka (Audi, BMW vagy Mercedes) kapja, amelyiknek az autójával a legtöbb pontot szerzik.

A DTM 2016-os cikksorozat következő része a technikai szabályzat lesz.

DTM 2016 - Az autók